Települések: Becsvölgye

/települések/



Település térképe

A település bemutatása:

A település megközelíthető: a 8-as úton Körmendig, onnan tovább déli irányban a 86-os úton Kálócfa után balra kanyarodunk, vagy Zalaegerszegtől délnyugatra. Zalaegerszegtől 20-25 km-re van. Különleges település szerkezetéből adódóan, nagy területen fekszik, Göcsejnek ez a része a szegek vidéke. A településnek hét önálló része van. Pajzsszeg és Barabásszeg képezik a falu központját, itt van a legtöbb lakos és a legtöbb intézmény.


Becsvölgyét 1200 körül említik először az okiratok, nevének első fele személynév, mely Bych, Bics, Böcs, Bécs alakban is előfordul. Az egyes nemesi családok birtokuk testén építettek maguknak lakást, így alakultak ki az egyes "szeg" községek. A "szeg" helyet, területet jelent, hasonló értelemben használták, mint a vég szót.

Göcsej egyik kis völgyében volt Becs László nemes birtoka. Egyetlen leányát Becs Ilonát, akit katolikus hívőként neveltek a rokonok, egy gazdag, jónevű család fiához szerette volna férjhez adni. Ilonának azonban egy szegény, de jólelkű legény tetszett. Ezt a házasságot azonban szülei tiltották. Ilona nem törődve családtagjaival, egybekelt az ifjúval. Édesapja leányát engedetlensége miatt kitagadta. Az idő múltával született egy gyerekük. Az apa, aki a történtek ellenére is nagyon szerette lányát, csak úgy tudott segíteni, hogy egy kis parcellát ajándékozott neki, hogy itt nevelje fel gyermekét. Ilona halála elött a birtokot a református egyháznak ajándékozta, mert időközben áttért a református hitre. A református közösség pedig elnevezte Becsvölgyének ezt a helyet.

Becsvölgye neve a múlt század végétől nem használatos,1943-tól éledt fel újra, aminek nem mindeki örült, arra gondolva, hogy emiatt a korábbi községnevek eltűnnek. Kislengyel, Vargaszeg, Pajzsszeg, Barabásszeg, Salomfa, Vörösszeg és Kereseszeg 1943 óta tartozik együvé. Mind a hét település legalább nyolc évszázados múlttal rendelkezik. Hivatalos iratokban ettől kezdve Becsvölgye szerepel, de az emberek továbbra is a régi községneveket használják (ma is láthatók a településen belül a névtáblák a községnevekkel).

Településrészei közül Kislengyel 1256-ban, a Becsvölgye nevét adó személynév 1233-ban, a Becsvölgyi név 1371-ben (Becsvölgy István fia Balázs), Vargaszeg 1490-ben tűnik fel az okmányokban. Az egyes családok neve és a szeg szó összekapcsolása adja a települések elnevezését. Becsvölgye és környéke kialakulásában a magyar mellett jelentős szerepe lehetett a török, a szláv és a német népelemeknek.

Barabásszeg vagy népiesen Borbásszeg a 235m magas hegynyúlvány gerincén épült. Nevét az 1513-ban feltűnő Barrabás családtól kapta. Mivel Becsvölgye legrégibb temploma Barabásszeg északi végén állt,ez a szeg lett a települési körzet legjelentosebb gócpontja és alakult önálló községgé.

Vörösszeg neve kétségtelenül a Vörös családtól eredt, Veres alakban 1497-ben tűnik fel a család Becsvölgyén, 1599-ben találkozunk a Vörös névvel.

Kereseszeg valamikor jelentékeny település volt, ma már nem önálló település. Paizsszeg vagy népiesen Pajszeg 245m magas dombháton húzódik végig. Paizsszeg a bevándorlás révén gyorsan fejlodött. 1910-ben megépült a római katolikus iskola, majd 1950-ben a templom is. Becsvölgye legnagyobb településrésze.

Vargaszeg vagy népiesen Vergaszeg már 1490-től megtalálható hivatalos okmányokban. Gönci Ferenc említi, hogy a török csapatok elkalandoztak errefelé az 1600-as években a basa az itt lévo Gerencsér kútból ivott. Kislengyel 1256-ban már okmányokban is előfordul.

Becsvölgye térsége határőr nemesek földjeként el volt zárva a megye részeitől, a vizesárkoknak köszönhető védőgyűrű megvédte a népet a tatártól, majd a töröktől és a labanctól. Hátránya is keletkezett a településnek az elszigeteltségből, mert kimaradt a függetlenségi és vallásszabadságért folyó harcokból, fejlődése megrekedt.

1945 után a település lakói elsősorban a mezőgazdasági munkát folytatták, a birtokokat a termelőszövetkezet vette át, az erdő állami tulajdonba került. A település története ezt követően a szokásos, a központi településfejlesztési előírásokhoz kötötten, a körzet központját jelentő Zalaegerszeg iparosításának, jelentős lakásépítési volumenének köszönhetően folyamatosan elvesztette a fiatal korosztály egy részét, akik elköltöztek a faluból.


A településen az utóbbi években jelentős fejlődés figyelhető meg. Kiépült a gázvezeték hálózat, felújították a közvilágítást, 2000- ben adták át a település új közösségi házát, a Faluházat. A Faluház számos helyi és országos rendezvény színhelye, az épületben Teleház és könyvtár működik. 1994- től falugondnoki szolgálat működik a településen.
Becsvölgye önálló körjegyzőség, a Göcsej Kistérségi Társulás gesztor települése.

Terület: 21,4 km2
Lakónépesség: 866 fő
Népsűrűség: 40,46 fő/km2

Elérhetőségek:

A település polgármestere: Magai Ágota

Becsvölgye Község Önkormányzata
8985 Becsvölgye, Kopácsai u. 53.
Tel: 92/563-015, 563-016
Fax: 92/563-015
A jegyző: Simon Mónika
e-mail: telehaz.becsvolgye@axelero.hu

Civil szervezetek:

A település vállalkozói:

A településen 28 vállalkozás működik. Kettőnél több embert foglalkoztat a Für- Fa Gm faipari vállalkozás, Szanati István vállalkozó (gépi forgácsoló), BE-NE 98 Kft (pulykanevelő).

Évi rendezvénynaptár:

Látnivalók, turizmus:

Szálláshelyek:

Vendéglátás:

Egyéb szolgáltatás: